Négy számjegy, amely a kártyás világban többet elárul rólad, mint gondolnád. Az MCC-kód (Merchant Category Code) olyan négyjegyű kereskedői kategóriakód, amely megmutatja a kártyatársaságoknak és a bankoknak, milyen tevékenységből él a vállalkozásod. Ez a besorolás befolyásolja, hogyan kezelik a tranzakciókat a háttérben, ezért nem mindegy, hogy a valóságot tükrözi-e.
A Novopayment fizetéselfogadási megoldásainak igénylésekor az értékesített termékeket és szolgáltatásokat is pontosan ismertetni kell, hogy az elfogadó a valós tevékenységhez igazíthassa a kereskedői besorolást. Vagyis nem formaság, hanem a zökkenőmentes kártyaelfogadás egyik alapfeltétele.
Mit jelent az MCC-kód a gyakorlatban?
Az MCC-kód az ISO 18245 szabványra épülő kategóriajelölés. Minden kereskedő kap egyet, amely a fő tevékenységét írja le. Az éttermek jellemzően az 5812-es, az élelmiszerboltok az 5411-es kódot viselik.
A kódot nem a vállalkozó választja ki szabadon. Az elfogadó, vagyis a kártyaelfogadást nyújtó bank vagy fizetési szolgáltató rendeli hozzá a szerződéskötéskor, a bemutatott tevékenység alapján. Ráadásul nem azonos a cégkivonatban szereplő TEÁOR-számmal: az a hazai statisztikai besorolás, az MCC pedig a kártyás rendszeré. A kettő lehet hasonló, de nem automatikusan egyezik.
A teljes kódlista több száz tételből áll, a legtöbb vállalkozás mégis egyetlen kód alá tartozik. Ha többféle tevékenységet folytatsz, a besorolás általában a forgalmat meghatározó fő tevékenységhez igazodik.
A kód három dologban játszik szerepet:
- Kockázatkezelés: az eltérő tevékenységek eltérő kockázati megítélés alá eshetnek.
- Kártyás szabályok: egyes kártyatípusok használhatósága, például a SZÉP-kártya zsebeié, a tevékenységi körhöz kötődik.
- Riportok és statisztikák: a kártyatársaságok és a bankok ez alapján csoportosítják a forgalmat.
Ebből látszik, hogy a besorolás nem puszta címke. Ez adja meg az értelmezési keretet, és a rendszer ebből tudja, milyen vásárlásokra számítson egy adott kereskedőnél. Egy pékségnél jellemzően sok kisösszegű vásárlás fut be, egy bútorboltnál kevesebb, de nagyobb tételű.
Mikor kell egyeztetni a besorolást?
Egyeztetni akkor kell, ha a valós tevékenységed már eltér attól, amit a szerződéskötéskor megadtál. Érdemes jelezni az elfogadónak, ha:
- új termékkört vagy szolgáltatást vezetsz be, amely eltér a korábbi profiltól;
- új értékesítési csatornát indítasz, például a bolt mellé webshopot;
- a bevételed jelentős része már nem a bejelentett tevékenységből származik;
- átalakul a cég, vagy új irányba viszed a vállalkozást.
Ugyanez a logika érvényes POS-terminálos, SoftPOS-os és online fizetésnél is, így nem számít, hogy üzletben vagy webshopban fogadsz kártyát.
A pontosság akkor is számít, ha a változás kicsinek tűnik. Egy új termékkörről könnyű időben szólni, a hiányos tájékoztatás viszont később ellentmondást okozhat a szerződéses adatok és a valós működés között.
Egy példa: egy kávézó eleinte csak italt szolgál fel, majd kávégépeket és ajándékcsomagokat is árulni kezd. Ilyenkor érdemes megkérdezni az elfogadót, hogy a bővülő kínálat módosítja-e a besorolást.
Érdemes évente átnézni, hogy a kínálatod még az induláskor leírt képet mutatja-e. Ha közben bővült a termékpaletta vagy új szolgáltatás került a kínálatba, egy rövid egyeztetés rendezi a kérdést.