A bullet journal füzet a harmadik-negyedik hét után gyakran elveszíti a használhatóságát, ha a papír nem bírja a tollat vagy a méret nem illik a napi rutinhoz. Egyedi, kézzel kötött változatok papírral, lapmérettel és borítóval személyre szabhatók.
A bullet journal füzet néha már az első oldalak után fojtogatóvá válik, mert a lap nem bírja a tollat, vagy a méret nem illik a napi rutinhoz
Egy filctollas heti fejléc, két szövegkiemelő, és a lap hátoldalán már ott a folt. Egy bullet journal füzet első oldalai általában még a lelkesedésről szólnak, a gondok a harmadik-negyedik héten jelentkeznek, amikor a rendszer már teljes gőzzel megy. Tollal írva a 100 gramm körüli papír rendben van, filchez és kiemelőhöz viszont inkább 120 grammos lapot érdemes választani, hogy a hátoldal tiszta maradjon. A pöttyözés erőssége is számít: aki sokat rajzol, annak a halvány pontok zavarnak kevesebbet, aki táblázatokat húz, annak az erősebb rács segít.
A méret ugyanilyen gyakori buktató. Az A5 azért terjedt el, mert kényelmesen belefér a táskába, mégis elég nagy egy heti tervezőhöz, a kisebb zsebnapló viszont inkább gyors jegyzetekhez való. Ha a füzet túl nagy, otthon marad, ha túl kicsi, szűk lesz a havi áttekintő. A kézzel fűzött ívekből álló napló lapjai nem esnek ki, a gerinc pedig kibírja a napi nyitogatást. Ilyen füzetet egyesével, kézzel köt a Csumpi Könyvek műhelye, a papírt és a méretet a megrendelő választja.
A Csumpi Könyvek műhelyében Czink Ibolya festőként kézzel köti az egyedi füzeteket
Ibolya festőként nap mint nap tapasztalja, hogyan viselkedik a papír ecset és filc alatt. Ezt a szemléletet a Csumpi Könyvek műhelyében a könyvkötésre is átülteti: a füzeteket egyedül, kézzel, egyesével köti, ezért nincs két teljesen egyforma darab. Nincs mögötte gyártósor, a kérdéseidre ugyanaz az ember válaszol, aki a füzetet a kezében tartja.
A kínálat a papírnál kezdődik: a belív 80 és 160 gramm közötti lapokból készülhet, a BuJo-ba pedig pöttyözött lap kerül. A borítóhoz több mint száz papír, textil és bőr, illetve ezek kombinációi közül lehet választani, a saját márványozott papírtól a valódi bőrig. Az eredmény egy olyan napló, amelynek minden eleme a használati szokásaidhoz igazodik, nem fordítva.
A papírválasztástól a záródásig minden lépésben egyeztethetsz az alkotóval
A folyamat egy üzenettel indul: megírod, hogyan használnád a naplót, Ibolya pedig visszakérdez. Milyen tollal dolgozol, mennyi illusztráció kerül a lapokra, mennyit hordod magaddal? Ezek alapján együtt döntitek el a papír vastagságát, a pöttyözés erősségét és a lapméretet. A sarkok alapból lekerekítettek, de ha élesebb vonalat szeretnél, azt is jelezheted.
A külsőnél és a kiegészítőknél is te döntesz. A napló záródhat gumival, csattal, pisztolygombbal vagy gombos-tekerős pánttal, kérhetsz hozzá könyvjelzőt, tolltartó gumit és hátsó zsebet a jegyeknek, névjegyeknek. Ha van már elképzelésed a saját bullet journal füzeted megjelenéséről, fotók alapján is körvonalazható a borító. A kész munkáról Ibolya fényképet küld, így látod, mit kapsz, mielőtt a napló hozzád kerül.
Anyag, lapméret és kötés alapján dől el, melyik füzet válik a mindennapok társává
Az anyagválasztásnál érdemes először a használatot végiggondolni, nem a színt. Ha főleg tollal jegyzetelsz, a vékonyabb lap is megteszi, ha viszont ragasztasz, radírozol, matricázol, vastagabb, strapabíróbb papír kell. A borító lehet mintás papír, természetes vászon vagy valódi bőr: a papír és a vászon könnyebb, a bőr idővel patinássá válik. Mindhárom más tapintást és más hordási élményt ad.
A méretnél a hordozás a döntő szempont. Egy A5-ös, több száz oldalas napló a legtöbb embernek egy évre elég, a kötés pedig, legyen az félvászon, félbőr vagy teljes bőr, főleg a külsőt és a tapintást érinti. Aki minden nap elővesz egy bullet journal füzetet, annak a gumis záródás és a szalagos könyvjelző gyakran többet számít, mint a borító mintája. Ezeket a részleteket érdemes már az első egyeztetésnél tisztázni.